San Jose Sharks and Ferencvárosi Torna Club
Ezen a honlapon két csapatot szeretnék bemutatni:a Fradit és a Sharks-ot
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Tabella
OB I 2009-2010, alapszakasz
Csapat M 3p 2p 1p 0p G.k. P
1. DAB. Docler 8 6 1 1 - 41-16 21
2. Vasas Budapest Stars 7 3 - 1 3 18-21 10
3. Ferencváros 7 2 1 1 3 23-30 9
4. Újpesti TE 6 3 - - 3 19-27 9
5. Miskolci Jegesmedvék 8 1 1 1 5 26-33 6
OB I, 2009-2010, alapszakasz, pályaválasztóként
Csapat M 3p 2p 1p 0p G.k. P
1. DAB.Docler 5 5 - - - 28-8 15
2. Ferencváros 4 1 1 1 1 15-16 6
3. Vasas Budapest Stars 4 1 1 - 2 12-11 5
4. Újpesti TE 1 1 - - - 6-5 3
5. Miskolci Jegesmedvék 4 - 1 - 3 13-15 2
OB I, 2009-2010, alapszakasz, vendégként
Csapat M 3p 2p 1p 0p G.k. P
1. DAB.Docler 3 1 1 1 - 13-12 6
2. Újpesti TE 5 2 - - 3 13-22 6
3. Vasas Budapest Stars 3 1 - 1 1 6-8 4
4. Miskolci Jegesmedvék 4 1 - 1 2 13-19 4
5. Ferencváros 3 1 - - 2 8-14 3
Játékosok
KAPUSOK
15 Budai Krisztián 1979.07.22 182cm / 90kg
57 Hortay Olivér 1992.02.14 170cm / 65kg
Hátvédek
77 Barabás Miklós 1985.05.04 182cm / 79kg
21 Holló István 1976.04.27 184cm / 83kg
10 Hrajnoha, Pavol (SVK) 1991.07.05 189cm / 82kg
88 Hucko, Marko(SVK) 1988.12.29 180cm / 85kg
3 Kauttonen, Kim (FIN) 1987.01.15 182cm / 84kg
12 Nagy László 1980.04.09 183cm / 90kg
16 Rencz Dániel 1986.04.25 180cm / 82kg
83 Székely-Mádai László 1983.09.21 174cm / 80kg
Csatárok
17 Bálint György 1980.06.07 175cm / 75kg
56 Davis, Robert (USA) 1975.10.07 178 cm / 80kg
90 Feil Arnold 1983.01.23 176cm / 86kg
8 Gergely Zsombor 1986.04.25 180cm / 82kg
82 Hegyi Ádám 1988.12.27 178cm / 80kg
9 Hoffmann Attila "C" 1978.07.05 179cm / 82kg
13 Jánosi Csaba 1981.03.10 172cm / 76kg
61 Marosi Zoltán 1988.02.04 172cm / 70kg
45 McLaughlin, Beau (USA) 1981.01.19 183cm / 86kg
53 Molnár Ádám 1985.02.11 180cm / 88kg
5 Rosztocsil Tamás 1990.10.06 182cm / 80kg
29 Schellin, Linus (SWE) 1982.02.22 178cm / 83kg
14 Szilágyi Levente 1990.12.06 175cm / 74kg
H í r e k
nak
Immáron kész tényként kezelhető a december 27-i, Kisstadionban megrendezendő, Winter Classicsnak elnevezett Fradi-Újpest. Addig még kétszer találkoza felek, mindkétszer a Megyeri úton. Holnap jön tehát az idény második örökrangadója, eddig mi vagyunk előnyben egy hazai 5-4-el.
Hogy holnap este 8 felé is mi leszünk-e, sok mindenen múlik. Ott van rögtön az ellenfél, amely most már nem panaszkodhat a létesítményhelyzetére, a jég már tökeletes a Megyeri úton. A formájukra sem panaszkodhatnak a lilák, hiszen tegnap este sima győzelmet arattak a Sportclub ellen, 7-2 lett a vége.
Ez a találkozó ráadásul véget vethetett a légiós mizériának is, Pék György edző bizonyításra szólította fel Dubekékat, akik úgy néz ki megfelelő választ adtak, a tegnap beírt 20 pontból 16-ot jegyeztek a külföldiek, ami bizony imponáló adat. Mielőtt azonban túlzásokba esnék ellenfelünk ajnározásában, nézzük, mi szólhat ellenük?
Például az, hogy a holnapi találkozó lesz az ötödik számukra a nyolc nap alatt. A csíkszeredai Kontinentális Kupán háromszor létek jégre az újpestiek, amihez hozzájön még ugye a tegnapi meccs, valamint egy fárasztó hazautazás, azaz a terhelés talán már egy kicsit sok is volt az elmúlt napokban.
Persze csak erre alapozni egy sikert botorság lenne, s hisszük nem is csak ez van a tarsolyunkban. Ott van rögtön a hazai pályán 5-4-re megnyert meccs, vagy éppen az eddigi utolsó találkozónk, ahol új sorokkal, de gólképesen játszottak a fiúk. Ami nehezítheti a helyzetünket, az Bobby Davis kérdéses játéka, az amerikai center könyöke továbbra is rakoncátlankodik, csak holnap dől el tudja-e vállalni a játékot.
A holnapi meccset egyébként egy új szempont alapján is lehet majd figyelni, miután ma napvilágra került Ted Sator 40(!) fős kerete, ebben ferencvárosi részről Budai Krisztián, Hegyi Ádám és Jánosi Csaba szerepel. A programot nézve egy mini kiválasztó táborra keszülhetnek majd a delikvensek, ahol még egymás elleni mérkőzés is szerepel majd a programban, hogy kialakuljon az a 30 fő névsora, akik majd szerepet kaphatnak a jövő hétvégi Pannon Kupán.
Előtte azonban még holnap Újpest-Fradi, és Jánosi Csaba esélylatolgatása:
"Legutóbb jól mentünk, de a Brassó elleni meccsből nem lehet következtetéseket levonni. Egy Fradi-Újpestnek máshoz nem hasonlítható légköre van, szinte sosincs előzetes papírforma. Tudom, hogy ellenfelünk az elmúlt napokban leterhelt volt, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy fáradt csapat lesz az ellenfelünk. Mint mindig, most is szoros meccsre számítok, egy-két gól lehet majd a két gárda között, de a hosszabbítás is benne van a pakliban. Mi mindenesetre úgy készülünk, hogy újra legyőzzük ős riválisunkat!"
Kölyök meccsek és az utánpótlás válogatottak keretei szolgáltattak témát eheti, a fiatalokkal foglalkozó cikkünknek. U14-es csapatunk két mérkőzést vívott Debrecenben, míg az MJSZ kihirdette az U16, U18 és U20-as kereteteket, ahol ferencvárosi illetőségű játékosokkal is találkozhatunk.
Kölyök csapatunk múlt hét pénteken és szombaton volt a civis város vendége, ahol a Debreceni HK ellen lépett pályára két alkalommal. Egy sima és egy fordított lett a mérleg. Az első meccsen a hajráig nem volt probléma, a négygólos Dabasi Réka vezényletével magabiztosan vezettek a srácok.
1-5 után azonban jött egy kis rövidzárlat, így az utolsó percekre már csak egy gól előny maradt a négyből, szerencsére sikerült újítani és 8-4-re győzni. A további gólokat Párics Richárd (2), Daadov Ádám és Dabasi Balázs jegyezte. A második meccsen nem volt sok sikerélményben részünk, csak 7-0 után sikerült kozmetikázni az eredményen, a meccs utolsó két gólját szerezték a mieink Barcza-Rotter Béla és Dabasi Réka révén.
A junior bajnokságban ma rendezték a Sapa Fehérvár AV19 - Dunaferr csatát, a vendégknél két zöld-fehér kölcsönjátékossal, Szilágyi Leventével és Rosztocsil Tamással. A két csapat már találkozott az idén egymással, így mondhatjuk, hogy a forgatókönyv nem változott, elsőre 8-1, most 7-1 volt az eredmény a fehérváriak javára.
Ami a válogatottakat illeti, Szilágyi és Hortay Olivér nevét fedezhettük fel a szövetségi edzők által megadott listákon. Előbbi a junior keret tagja lett, amely a decemberi vébé előtt Bledben lép még pályára egy négyes tornán, utóbbi az ifjúsági válogatottban bizonyíthat majd, nem is akárkik ellen. Magyarországra érkezik ugyanis az orosz serdülő válogatott, akikkel három összecsapás szerepel majd a programban november 4-6 között.
Bár két nap már eltelt, talán nem érdektelen hogyan látták játékosaink a pénteki győzelmet. Az Újpest elleni pénteki meccs előtt jól jött, hogy remek játékkal és szép gólokkal sikerült egy kicsit tunningolni az önbizalmat, amely a DAB meccs után bizony csökkent. És milyen az élet? Budai Krisztián még arról beszélt, hogy minden meccs szoros, erre majdnem tízgólos lett a különbség a jobb sorsra érdemes brassóiak ellen.
Jánosi Csaba:
Könnyű meccs volt, nagyon is könnyű, olykor egy edzésen is jobban el tudok fáradni. Ebbe belejátszott az, hogy a nagy előny miatt jobban eloszlott a terhelés közöttünk, valamint ellenfelünk gyenge teljesítménye. Utóbbi miatt fájjon az ő fejük, mi pedig kaptunk egy kis sikerélményt, javítottuk a statisztikáinkat. Az, hogy nem Hofival játszottam, nem jelentett hátrányt, hiszen Beau és Ádám is remek hokis, ütöttünk is egy pár gólt...
Hegyi Ádám:
Vártam már nagyon az első gólomat! Persze siettetni nem akartam, de azért kissé már nyomasztott, hogy nem tudok betalálni. Ezen a meccsen is volt már lehetőségem az első gólom előtt, de végül is az a lényeg, hogy megtört jég. Most jön az újpesti vendégjáték, ahol szintén szeretnék eredményes lenni, de persze a csapat győzelme még ennél is fontosabb, remélem sikerül majd ponto, pontokat szereznünk a Megyeri úton.
Marosi Zoltán
Csak a meccs előtt derült ki, hogy Hofiékkal kerülök egy sorba, ami meglepett, hiszen még edzésen sem játszottunk együtt. Bobby Davis azonban nem tudta vállalni a játékot, az edzői döntés pedig 100%-osan bejött. Jól játszottunk, én nagy élveztem, az idénybeli első gólom pedig csak hab volt a tortán.
Hortay Olivér: Persze, hogy vártam már, hogy lehetőséget kapjak! Sokat jelentett nekem, hogy a felkészülési időszakban is jégre léphetettem és az is nagy segítség, hogy Budai Krisztintól tanulhatok napról-napra. Ami a meccset illeti, szerettem volna kapott gól nélkül megúszni, és bár volt egy pár védésem, annál a lövésnél már verve voltam. Fiatal vagyok, sokat kell még fejlődnöm, de ettől függetlenül várom a következő lehetőséget.
Rosztocsil Tamás:
A DAB meccs után fontos volt, hogy jól mentünk. Én nem tudtam gólt szerezni, de egyben azért benne voltam. Az ominózus második találatról van szó, Szilágyi Levi lövése ugyanis biztos, hogy túljutott a gólvonalon, pont jó szögben álltam, így ez számomra egyértelmű.
Molnár Ádám:
Növeltük egy kicsit az önbizalmunkat. A Brassó ma meg sem tudta közelíteni azt a játékot, amivel legutóbb két pontot elvitt innen. Ez azonban nem csökkenti a győzelmünk értékét, úgy érzem mindvégig kontroláltuk a meccset, és kihoztuk a meccsből, amit lehetett. A közeljövő szempontjából fontos megemlíteni, hogy eloszlott a terhelés, három sor is eredményes tudott lenni.
Ferencváros - Brassó 68 Fenestela 11-3 (3-0, 6-2, 2-1)
Pesterzsébet, 250 néző, vezette: Incze
Gólszerzőink: Beau McLaughlin (2), Hegyi Ádám (2), Feil Arnold (2), Hoffmann Attila, Szilágyi Levente, Jánosi Csaba, Gergely Zsombor
Az elmúlt hetek nem teltek el nyomtalanul csapatunk életében, ennek köszönhetően ezen a meccs jó néhány meglepetésben volt részünk már a kezdés előtt is. Bobby Davis és Kim Kauttonen sem tudta vállalni a játékot, aminek következtében bekövetkezett az, ami jó négy éve nem, Hoffmann Attila és Jánosi Csaba nem egy sorban játszott. Jánosi McLaughlin és Hegyi mellé került, Hofiékhoz pedig MArosi Zoltán csatlakozott.
Ráadásul folytatódott egy másik sorozat is, ezúttal Barabás Miklós volt az, aki hátvéd létére csatárként szerepelt a mérkőzésen. A meccs félig-meddig rosszul indult. Rögtön az elején egy emberhátrányt kellett kivédekeznünk, ráadásul Jánosi Csaba hiába talált a kapuba, miután kiegészültünk, a bírói hármas nem látta bent a korongot a kapuban.
Ez utóbbi momentum azonban előrevetítette az első harmad forgatókönyvét. A játék maga kiegynlített volt, a kapu előtt azonban a mieink voltak veszélyesebbek. Ennek a gyümölcsét először a 10. percben arathattuk le, egy szép támadás még elhalt a védőkön, de Nagy László remekül hozta helyzetbe a kapu mögül Hoffmann Attilát, csapatkapitányunk pedig szépen lőtt a bal felső sarokba.
Innentől sikerült fölényt kiharcolnunk, de mégis egy emberhátrány kellett az újabb gólhoz, Szilágyi Levente a kapu mögül kotorta vissza a pakkot, és bár ez bizony jóval kétségesebb volt, mint Jánosi találata, Incze gólt ítélt. Az utolsó percekben egy kettős előnyben születhetett volna harmadik, de csak büntető lett belőle. Fülöp Rajmund - az ítélet szerint - eldobta a botját, ami büntetőt ért. Jánosi Csaba vállalta a rávezetést és magabiztosan bombázott a kapuba.
A szünet után bekövetkezett, amit addig csak sejteni lehetett. Pedig az első percek még nem erről szóltak. Az ezen e meccsen már-már menetrendszerűen érkező korai kiállítást kihasználták a vendégek és utána is volt sanszuk közelebb jönni. Amikor viszont Beau McLaughlin betalált, a Brassó eltünt a pályáról, az újabb góljukat is csak a mieink könnyelműségénrk köszönhették (háromszor adtuk el a korongot a saját harmadunkban!), ám ekkor már 7-1-re vezettünk. Sorrendben Feil Arnold, McLaughlin és Gergely Zsombor talált be. A kis interezzo után pedig két (a szezont tekintve) első gólos játékost köszönthetett Marosi Zoltán és Hegyi Ádám személyében.
Az utolsó játékrész egy kicsit laposra sikeredett. A csapatban először lépett jégre Hortay Olivér, a csapatnak pedig fontos volt, hogy a debüntáns gól nélkül tudja le a neki rendelt időt. Ez végül nem jött össze, a harmadban nekünk rendelt negyedik emberhátrányból végül betaláltak a vendégek. űMire azonban ez összejött már újabb két Fradi gólt regisztrálhatott a zsűri. A tizedikedet Hegyi Ádám jegyezte, miután mintaszerűen vittek végig egy kontrát Marko Huckoval, s szereztek emberhátrányból gólt.
A tizenegyediket pedig Feil Arnold jegyezte, jelezve, újra érzik egymással Hoffmann Attilával. Egy olyan meccsen vagyunk túl, ahol jóval nagyobb ellenállásra számítottunk, de amikor megéreztük, hogy a miénk a meccs, kíméletletlenül és szellemesen használtuk ki azt, hogy igazából nincs ellenfelünk.
Alig 40 napja kezdődött, de csapatunk számára már a félidejéhez érkezett a MOL Liga idei sorozata. A mérleg egyelőre negatív, de lehet rajta javítani. Talán érdemes most egy kicsit összegezni, de nem a számok nyelvén. Talán hitelesebb, ha a nyári átigazolási időszak egy legnagyobb szenzációja, válogatott kapusunk, Budai Krisztián értékeli az eddig történteket.
Krisztián! Erre számíttottál, amikor ideigazoltál?
 |
B.K.:Nagyjából igen. Jó kis sorozat ez a MOL Liga, talán csak az lepett meg, hogy ennyire kicsi a különbség a csapatok között, hogy szinte minden meccs igencsak szorosan alakul. A vesztett pontok tekintetében kicsit rosszul állunk, de ne felejtsük, hogy a meccsek felét a tabella első két helyezettjével játszottuk le eddig. |
Hacsak magunkat nézzük, mi a véleményed?
B.K.:Amikor idejöttem, még formálódott a játékoskeret, és arra is volt esély, hogy további válogatottakkal erősödjünk. Ez végül nem történt meg, de azt hiszem, így is elég a jó a társaság és talán nem is végleges amég a névsor, lásd Hegyi Ádám esetét. Ugyanakkor későn álltunk össze, ami néha rányomja a bélyegét a szereplésünkre. Például ennek tulajdonítom, hogy az első meccseken már megnyert meccsek csúsztak ki a kezeink közül.
A játékunk minősége?
B.K.:A fentebb említettek miatt, nem nyújtunk egyenletes teljesítményt. A Sportclub ellen például kétszer is győztünk, de a Miskolc elleni hazai meccs, illetve a legutóbbi dunaújvárosi vereség alkalmával kifejezetten rossz teljesítményt nyújtottunk. Ha ebben előre tudunk lépni, ha képesek leszünk egy stabil alapjátékot nyújtani, nem marad majd el az előrelépés.
A szezon előtt azt mondtad a DAB és Sportclub az, aki kiemelkedik. Most is így látod?
B.K.:Igen. A DAB eredményei önmagukért beszélnek, az összeszokott, remek játékerőt képviselő hazai fiatalok mellett ott van egy remek edző és a légiósaik is remekül illekeszednek a játékrendszerbe. A csíki csapat is kezdi összekapni magát, ott is vannak a második helyen a tabellán.
A többiek?
B.K.:Most úgy látom, hogy nagyon együtt van mindenki. Mi ugye már minden csapattal szemben tudtunk pontot szerezni, de például a Miskolc a DAB-ot verte nemrég, az UTE eleddig idegenben remekelt. Mind az öt csapat dédelgethet álmokat a négy közé jutást illetően, bár azt hozzátenném, hogy szerintem a csúcsformát mindenki majd a szezon végére, az OB I rájátszására tartogatja majd.
És a saját, kapusperspektívád? Milyen az élet a MOL Ligában az EBEL és a Szlovák első osztály után?
B.K.:Nem látok nagy különbséget. Az előző bajnokságokban olyan csapatokban védtem, amely a tabellák hátsó régióiban foglalnak helyett, emiatt ott is rengeteg lövést kaptam, csakúgy mint most. Ahogy haladunk előre a szezonban úgy szokunk össze egyre jobban, de a már említett kétarcúság miatt néha talán nehezebb a dolgom.
Holnap folytatás a Brassó ellen, majd két idegenbeli meccs. Mi vársz tőlük, mit vársz tőlünk?
B.K.Fontos időszek lesz az MOL Liga esélyeinket illetően. Most alapozhatjuk meg a reményeinket a legjobb négy közé jutást illetően. A következő három meccsen nem szabad kikapnunk, legalább hét-nyolc pontot kellene szereznünk. Ez nem lesz könnyű, de nem lehetetlen, mindhárom csapat ellen van esélyünk. Magunktól azt várom, hogy bizonyos játékelemekben előrébb lépünk. Az emberhátrányokban a védekezésünk például katasztrófális, így itt nem lenne nehéz javulni. Fontos lenne, hogy emberelőnyben is stabilak legyünk, mert az egyik meccsen megy, a következőn pedig egyáltalán nem. Legfontosabb azonban az, hogy meccsről-meccsre javuljon az összhang, hiszen az igazi cél a jó februári-márciusi szereplés!
A hétvégén a kölyök és az előkészítő csapatunk is pályára lépett. Előbbinek megszakadt a jó sorozata, két győztes meccs után otthon kapott ki a miskolciaktól. Utóbbi Szegeden kezdte a bajnokságot, amelyet idén sem értékelnek, így eredménnyel nem szolgálhatunk, de annyit azért elszabad mondani, hogy jól játszottak a gyerekek.
A 96-97-es korosztályú csapatban ezúttal 98-as születésűek is helyet kaptak. A miskolciak ellen izgalmas meccset játszottak, de a gólszegény meccsen végül a vendégek örülhettek, 2-1-re nyertek. A mieink gólját Dabasi Balázs szerezte a 22. percben testvére, Ákos és Páricsi Richárd átadásából. Egyébként a mecsc döntetlen is lehetett volna, de egy kétes szituációban nem ítéltek gólt a játékvezetők, pedig a korong áthaladt a gólvonalon.
A junior korosztályban is zajlanak a mérkőzések, a két kölcsönben játszó játékos, Szilágyi Levente és Rosztocsil Tamás tegnap is pályára lépett, a Bp. Stars elleni 8-4-re elveszített meccsen. Szilágyi gólt szerzett, amivel már 5 (4+1) pontos a bajnokságban, csatártársa 4 (1+3)-nál jár. Csapatuk, a Dunaferr két győzelemmel és két vereséggel áll a tabella harmadik helyén.
FTC Sasok - UTE-Marilyn 2-5 (1-1, 0-2, 1-2)
Pesterzsébet, 70 néző, vezette: Soós M., Berger
Gólszerzőink: Németh Bernadett, Horváth Tifani
Második női csapatunk, az FTC Sasok a bajnokot fogadta. Szerencsére fiatal csapatunk nem ijedt meg a feladattól és szinte végig nyílttá tette a mérkőzést. A hamar bekapott gól után az első harmadban sikerült egyenlíteni és ez is maradt az eredmény szünetig. Lányaink bátran és lelkesen játszottak.
A második harmadban több felesleges kiállítás és védelmi hiba miatt a sokadik emberhátrány közül kettőt kihasználtak a vendégek, így a negyven percnyi játék után 1-3 állt az eredményjelzőn. Az utolsó harmadban újra jobbik arcát mutatta a csapat. Előbb sikerült szépíteni, de egy szerencsétlenül saját korcsolyáról megpattant korong miatt újra kétgólos lett a hátrány.
A mérkőzés vége felé kisebb csetepaté is zajlott a jégen, melynek következtében Németh Bernadett és az UTE-ból Gérnyi Katalin végleges fegyelmi büntetést kapott. A végén sorozatos védelmi hibák után a vendégcsapat még egy gólt tudott szerezni, így alakult ki a végeredmény.
Tartalék csapatunk remekül helyt állt az idősebb, rutinos valamint nagyon ügyes fiatal játékosokból álló bajnok Marilyn ellen. Folytatás október 31.-én 20.30-kor Székesfehérváron, ahol a Vadmacskák vendégei leszünk.
DAB.Docler - Ferencváros 6-1 (2-0, 1-0, 3-1)
Dunaújváros, 600 néző, vezette: ifj. Halassy
Gólszerzőnk: Linus Schellin
A szezon leggyengébb játékával szenvedett ötgólos vereséget csapatunk Dunaújvárosban. Az első harmad, bár a 0-2 nem ezt sugallja, még úgy ahogy rendben volt. A második azonban már gyengére sikeredett, a harmadikban pedig csak az első pár percben tudtunk partiban lenni ellenfelünkkel. A DAB ezúttal is hozta a kemény, megalkuvás nélküli játékát és teljesen megérdemelten győzött ilyen arányban is.
Bálint György, Székely-Mádai László és Pavol Hrajnoha a lelátóról nézte, ahogy nagyon bekezdenek a hazaiak. A mieink először a negyedik perc végén tudtak veszélyeztetni és már ekkor látszott, hogy Peter Sevelának nehéz lesz gólt ütni. Ez egyébként elsősorban az első játékrészben látszott reálisnak, ekkor még fel tudtuk venni a versenyt a hazaiakkal, a hullámzó játékban itt is ott is akadtak helyzetek.
Gólokat azonban csak az Acélbikák értek el, az elsőt embrelőnyből szerezték, nem sokkal később a másodikat viszont már egyenlő létszámnál, Kiss Ákos fantasztikusan lőtt majd az alapvonalról, Budai Krisztián nem láthatta a korongot, amely a hosszú felső sarokba vágódott. Nálunk a Hegyi-Davis-McLaughlin sor járt a legközelebb a szépítéshez, közülik is az utolsó, de Beau szólójánál is résen volt Sevela.
A második harmad elején emberelőnyben még volt egy nagy helyzete Bobby Davisnek, innentől azonban momentumunk sem akadt. Szinte végig a kapunk előtt folyt a játék, kész csoda, hogy csak egyszer találtak a dunaújvárosiak. Budai Krisztián is bizonytalannak tűnt (egy ízben úgy ütött el a korong fölött, hogy az majdnem a kapuba csorgott), mégis a szerencse mellett, az ő bravúrjainak volt köszönhető, hogy nem lett kiütéses a különbség. A harmad záróakkordja egy kisebb sérülés volt, Kiss Ákos teljesen értelmetlenül szállt bele Kim Kauttonenbe, aki nem is tudta folytatni a játékot.
Az utolsó húszperc elején kapott egy kis teret a csapat, amit ki is használt. A DAB védelme talán a meccs egyetlen nagy hibáját követte el, Rosztocsil Tamás szerzett korongot a kékvonal előtt, s miután eltolta két védő között, Linus Schellin érkezett, s helyezett higgadtan a hálóba. A remény ezután majd hét percig élt, de az emberelőnyökkel megint hadilábon álltunk és hogy telt az idő úgy szorultunk be megint.
Az 51. percben aztán eldőlt a mérkőzés, Galanisz ezúttal nem a hattyú halálát játszotta el, mint nem sokkal azelőtt, Molnár Ádám kiállításánál, hanem inkább jégkorongozott egy kicsit, mint kiderült ehhez is jól ért. Az utolsó percekben aztán végleg összerogytunk, igaz kellett hozzá a játékvezető is, aki teljesen összezavarodva még akkor is tőlünk állított ki, amikor egyértelműen fordított volt a helyzet.
Hoffmann Attila:
Ez sima meccs volt. Fáradtan, tompán mozogtunk, nagy lassan játszottunk. Ahogy az edzőnk én sem értem, hogy miért, talán a csütörtöki meccs vett ki belőlünk többet, mint azt gondoltuk. 3-1-nél bizakodtam, hogy visszajöhetünk a meccsbe, de ezen a talákozón rengeteg nagy hibát követtünk el, így ekkor is tálcán kínáltuk ellenfelünknek a könnyű gólokat.
A tegnapi meccs egyik kulcsfigurája kétségkívül Jánosi Csaba volt, aki lőtt egy hatalmas gólt (amivel 4-4 lett) és adott egy szép gólpasszt (a második gól előtt tehát nem Hoffmann Attila feladó, mintazt tegnap írtuk), mégis ezúttal Gergely Zsombor és Molnár Ádám véleményét kérdeztük. Előbbi a második gólját, utóbbi az elsőt szerezte a szezonban, Marosi Zolival kiegészülve remek támadótriót alkottak, úgy, hogy a szezonban most játszottak először együtt.
Gergely Zsombor:
Zsinórban a második meccsen találtam be, aminek nagyon örülök. Az, hogy egy sorral hátrébb kerültem, nem zavart, bár most kevesebbet voltam-voltunk a jégen, azt hiszem hasznosan töltöttük. A csapat ma nagyot küzdött, többször is hátrányból állt fel, ami bizonyítja az egységet. Ádámnak gratulálok az első góljához, persze ahhoz kellett egy remek passz is!:o)
Molnár Ádám:
Valóban kellett Zsombi remek passza! Ráadásul kaptam tőle többet is, kár, hogy csak egyet sikerült értékesítenem. Ami a meccset illetti, hektikusan játszottunk, de a küzdőszellemünk végül győzelmet ért. Az egységet én is kiemelném, ami abban is megmutatkozott, hogy három sorunk is betalált. Sokat hibáztunk, de sok volt a jó megoldás is, a végére pedig az utóbbiak kerekedtek felül.
Ferencváros - Újpesti TE 5-4 (0-1, 2-1, 3-2)
Pesterzsébet, 700 néző, vezette: Kincses
Gólszerzőink: Gergely Zsombor, Feil Arnold, Molnár Ádám, Jánosi Csaba, Beau McLaughlin
Mitől jó egy csapat? A kérdés persze csak erre a meccsre vonatkozik, de megválaszolható. Attól, hogy nem omlik össze, amikor hátrányba kerül, attól, hogy a játékosai (az előzetes várakozásokat, az eddig pontlistát megcáfolva) gólerősek, és attól, hogy akinek esetleg nem is megy annyira, amikor kell hozzáteszi azt a pluszt az összteljesítményhez, ami a győzelemhez kell.
A meccs előtt a bőség zavarával küzködhetett Rick Leach. Végül Bálint György és Linus Schellin nem öltözött, viszont a kinti második csíkszeredai meccs után ismét a centerposzton találhattuk Kim Kauttonent. Nagy lendülettel kezdtek a mieink, de igazán nagy helyzet nem adódott előttük, az utolsó mozzanatok, az utolsó pesszok nem sikerültek. Az újpestiek a negyedik percben veszélyeztettek először, akkor viszont nagyon, Budai Krisztián kétszer is hatalmasat védett.
Az első emberelőnyt mi kaptuk, de csak Pavol Hrajnoha távoli bombája volt igazán góllal kecsegtető. Nem sokkal később viszont fordult a kocka, Beau McLaughlin ülhetett ki a büntetőpadra. Úgy nézett ki, hogy sikerül nekünk is, ami előbb az ellenfelünknek, de egy hiba meghiúsította ezt. Kauttonen elütött a korong fölött a harmadunkban, így ahelyett, hogy akár egy Davis-szóló is lehetett volna, védelmünk rendezetlen mivoltát kihasználta az Újpest.
A harmad hátralévő részében is hiába próbálkoztunk, az emberelőny is kevés volt ahhoz, hogy kiegyenlítsünk, másrészt újabb Budai bravúrok is kellettek ahhoz, hogy ne nőjjön a különbség. A szünet után egy apró gólocskát áhított a hazai közönség, és imái meghallgatásra találtak. A gól valóban apró volt, de nagyon fontos. Gergely Zsombor szezonbeli második gólját szerezte, a korong többször is kijött Sájevics Andrásról, de a szélső második próbálkozása végül meghozta az egyenlítést.
Ezután felváltva forogtak veszélyben a kapuk, az újpestieknek sikerült többször is nyomsát gyakorolni ránk. Az újabb vendéggólhoz mégsem így született, a támadóharmadban adtuk el a korongot, a kiindítás után pedig hiába loholt Rencz Dániel Kiss Gábor nyakában, egykori játékosunk túljárt Budai eszén. Csüggedésre szerencsére nem maradt sok idő, Hoffmann Attila centerezett a kapu mögül, Feil Arnold pedig óramű pontossággal érkezett.
A továbbiakban is megvoltak a lehetőségek a két kapu előtt, talán csak az utolsó 4-5 percben esett egy kicsit a színvonal, hibába volt emberelőny itt is ott is, maradt a 2-2. A döntetlen azonban csak egy pillanatnyi állapot volt. Ezt nem bántuk volna, de nem arra mozdult el a mérleg nyelve, amerre szerettük volna. Ne szépítsük, bentmaradtunk egy kicsit az öltözőben, és ennek majdnem megittuk a levét.
A 46.percben már 2-4 állt az eredményjelzőn, amin nem lehetett csodálkozni, mert ekkor bizony hibát hibára halmoztak a fiúk. Csakhogy innen is volt visszaút! Ahogy 0-1-nél most is a harmadik sor villantott egyet, Gergely a kapu mögül centerezett, s bár Molnár Ádám első még a kpaust találta el, másodjára már nem hibázott. Másfél perc múlva pedig már újra döntetlen volt, Jánosi Csaba - a szezonban már nem először - egy egészen elképesztő lövéssel növelte góljai a számát.
Innentől érezhető mentális fölénybe kerültünk, ami meg is hozta a győztes gólt, az addig kissé halványabbnak tűnő Davis-Hegyi-McLaughlin hármas belőtte az ötödik zöld-fehér találatot is az 53. percben. A hátralévő időben akár tovább is nőhetett volna az előny, de azért hátul is résen kellett lenni. Gól, gólok azonban már nem születettk, a legközelebb Bobby Davis állt hozzá, aki a saját harmadából lőtt, azonban a korong a kapuvasról pattant vissza a mezőnybe.
Egy olyan meccset sikerült megnyerni, amit néha talán mi tettünk nehézzé magunknak. Ez minden szempontból jól jön, hiszen egy Fradi-Újpesten nyerni mindig nagyon örömteli, másrészt pedig vasárnap ahhoz a csapathoz látogatunk, amelyik rajtuk kívül el tudja mondani ebben a szezonban: legyőzték a lila-fehéreket.
Kivártuk. Ki jobban, ki kevésbé, de szinte biztos, hogy legyen zöld vagy éppen lila hokirajongó, szeptember eleje óta ezt a napot várta a legjobban. A magyar jégkorong legpatinásabb párharcának újabb felvonása következik holnap este hét órától Pesterzsébeten. Az esélyek, mint legtöbbször, ezúttal is megoszlanak, egy azonban biztos, egy hamisítatlan Fradi-Újpestet láthat, aki kilátogat holnap a Zodony utcába.
Mivel már megérkezett a rossz idő, így nem lehet kifogás, hogy hideg van a csarnokban (ráadásul a büfében eddig is első osztályú volt a tea vagy a forralt bor). A két csapat eddigi szereplése sem adhat okot a távolmaradásra, a mostoha körülmények között készülő újpestiek mindedddig csak a DAB ellen kapituláltak, a mieink pedig otthon szép számmal gyűjtögetik a pontokat.
Pikáns, hogy ezúttal nem a mi csapatunkat erősítik olyan játékosok, amelyek tavaly még nálunk szerepeltek, hanem fordítva. Botntovics Márton, Buzás Norbert, Kiss Gábor és Sájevics András tavaly még a Fradi színeiben küzdött a sikererkért, most viszont már volt csapatuk ellen bizonyíthatnak. Pék György tanítványai legutóbb lenullázták a Starst, így vesztett pontok tekintetében továbbra is tapadnak a DAB-ra.
Nálunk Hegyi Ádám érkezése volt a hételő legfontosabb eseménye, valamint az, hogy mindenki vállalni tudja majd a játékot holnap este. Hogy aztán ez a tény mennyire borítja fel az eddigi összeállítást, nem tudható, de az bitztos, hogy Rick Leach már kidolgozta a nyerőnek vélt taktikát.
A nagy csata előtt Hoffmann Attila sem titkolta izgatottságát:
"Mint mindig, most is nagyon vártuk már az UTE elleni meccset. Úgy gondolom, hogy számunkra és a lilák számára is ez a legfontosabb csata, legyen bármilyen a tét. Csapatunk most nagyon együtt van, túl tettük magunkat a hétvégi meccseken. Egészséges önbizalommal és nagy adag tűzzel várjuk ellenfelünket. Minden esélyünk megvan a győzelemre, van két remek sorunk, miénk a liga talán legjobb kapusa és az idén a légiósaink folyamatosan jó teljesítenek.
Ezen a meccsen minden igaz lehet, és annak az ellenkezője is, mégis azt mondom, ha az elején be tudunk találni, nehéz lesz tőlünk elvenni a három pontot. A sikerhez azonban még egy dologra még nagy szükség van. Ez a szurkolóink bíztatása. Hazai pályán játszunk, amely most már tényleg előny nekünk, de ebben mindig nagy szerepe van a lelkes fradistának. Remélem, hogy sok fradista teszi majd tiszteletét holnap Pesterzsébeten, és ígérem meg fogjuk hálálni a belénk vetett bizalmat!"
Adósak vagyunk még a hétvégi kölyök és női meccs eredményével, pedig nincs okunk a titkolózásra. Mindkét csapatunk győzni tudott ugyanis, az FHA már a második három pontját szerezte, míg a lányok B csapatának ez volt az első meccse (és győzelme) a szezonban.
Az U14-es csapat még pénteken a MAC B gárdáját fogadta és győzte le 4-3-ra. Egészen a második harmad végégi minden remekül alakult, 3-0-ra vezettek a mieink. Utána viszont jött egy kis rövidzárlat, vele két kapott gól. Emiatt nagyon jól jött a negyedik gólunk a 47.percben, különösen, hogy erre is válaszolni tudott a MAC, végül egyenlítenie azonban már nem sikerült. A pontszerzők: Dabasi Balázs 2, Horváth Tifani Kitty (2), Bikás Luca 1 (1), Jakab Péter 1, Bolla Bence (1), Dabasi Réka (1).
A lányok Miskolcon kezdték a szezont vasárnap. Első ellenfelünknek ez a második szezonja a bajnokságban, így borítékolható volt a vendéggyőzelem, amely meg is született. Az OB I alapszakaszában ugye a B csapatunk indul, FTC Sasok néven, ahol többnyire a 18 év alattiak és az FHA lányai szerepelnek. A fiatal csapatnak nem okozott gondot a három pont megszerzése, két jó harmad ölelt fel egy közepeset, a végeredmény pedig 11-0 lett, a jegyzőkönyv itt tekinthető meg.
Miközben csapatunk a csíkszeredai út fáradtságait pihente ki, vezetésünk nem tétlenkedett és válogatott csatárral erősítette meg a keretet! Hegyi Ádám, a Sapa Fehérvár AV 19 játékosa volt eleddig, ám a kevés játéklehetőség miatt a változtatás mellett döntött. A csatár már csütörtökön is pályára léphet az Újpest elleni rangadón. Alább az első ferencvárosi színekben tett nyilatkozata következik.
"Már nyáron szóba került, hogy esetleg zöld-fehérbe öltözöm. Akkor azonban úgy döntöttünk, hogy meg kell próbálni a Volánnál, ami azt hiszem érthető. A többes szám nem véletlen, édesapám (Hegyi Zoltán, egykori válogatott hátvédünk) volt a Fradi játékosa, mi több, bajnok is lett a csapattal anno.
Emiatt a klub nem közömbös számomra, gyermekként szép emlékeim vannak a Fradiról, s mai napig szimpatizálok velük. Így örülök annak, hogy most itt lehetek, annál is inkább, mivel több játéklehetőségem lesz, ez pedig talán a legfontosabb az én koromban, ha terveim vannak ebben a sportágban.
Az, hogy rögtön egy Fradi-Újpesten mutatkozhatom be, rendkívül feldob. Emlékszem arra, amikor a magyar jégkorong legnagyobb presztízsű rangadója még telt házzal és fantasztikus hangulattal ment, apunak nem egy ilyenben volt része. Remélem, hogy sokan lesznek csütörtökön, és abban is bízom, hogy győzelemmel és jó játékkal mutatkozhatom be új csapatomban!"
Csíkszeredai Sportclub - Ferencváros 6-2 (3-1, 2-1, 1-0)
Csíkszereda, 500 néző, vezette: Galusnyák
Gólszerzőink: Jánosi Csaba, Marko Hucko
Másodszor is vereséget szenvedtünk Csíkszeredán. A mai mérkőzésen sajnos sok volt a hibánk, de nem csak mi hibáztunk. Az első harmadban volt egy katasztrófális hat percünk, amit már nem sikerült kompenzálni. A csata pedig nem így indult, az első percekben háromszor is ziccerbe kerültünk, mégis mi kerültünk hátrányba.
A védekezésünk nagyon szellős volt, elfelejtettük a test test elleni játékot, a jól korcsoláyzó csíkiak pedig köszönték szépen a lehetőséget. Mire egy kicsit magunkhoz tértük, már 0-3 állt az eredményjelzőn, kaputnk gólt így is, úgy is, és még a felzárkózás is nehéznek tűnt. Aztán valahogy mégis visszataláltunk a meccsbe. Ehhez kellettek Budai Krisztián bravúrjai, ée kellett az is, hogy oldódjon a sokk.
A harmad vége előtt nem sokkal Hoffmann és Jánosi összehozta a szépítést, így maradt remény a folytatásra. A szünet után összeszedettebb volt a gárda, de a meccs első kiállítása (jogosan) mégis minket súlytott. Nem sokkal később viszont már mi voltunk előnyben (persze kérdés, hogy egy kapus fejbevágása mennyi büntetést is von maga után?), amit Marko Hucko, ha egy kis szerencsével is, de kihasznált.
A meccs valahol itt ért véget, mint meccs. Utána persze történt még egy s más (pl. rögtön egy kettős emberhátrány), született még három hazai gól (persze azt is el kell ismerni, hogy a mieink hibái is nagyban hozzájárultak hozzá), Rencz Dani egy kicsit keményebben fegyelmezett meg egy csiki legényt, de ekkor már eldőlt a mérkőzés.
Folytatás csütörtökön az Újpest ellen.
Csíkszeredai Sportclub - Ferencváros 3-2 (2-0, 1-2, 0-0)
Csíkszereda, 800 néző, vezette: Lascar
Gólszerzőink: Barabás Milkós, Feil Arnold
Nehéz meccsre számítottunk, végül mégsem ellenfelünk okozta kizárólagos vesztünket. Egy jó mérkőzésen szenvedtünk vereséget, egy találkozón, ahol az emberelőnyök kihasználása döntőnek bizonyult.
Az első harmad, azt hittük, meglepően jól is sikerülhetett volna, igaz a 0-2 nem igazán ezt támasztja alá. Pedig - a góloktól eltekintve - jól védekeztünk, legyen volt emberelőny, vagy hátrány, és a támadásainknak is volt éle. Mégis, a húsz perc után elkönyvelt eredményt nem igazán lehetett kritizálni, ellenfelünk elt az emberelőnnyel, mi pedig nem.
A második játékrészt úgy kezdtük, hogy a kiállításból visszatérő Barabás Miklós révén sikerült szépíteni, de hiába volt a lélektani fölény, egy újabb emberelőny újra visszaállította a kétgólos különbséget. A fordulatoknak azonban nem volt vége, a meccset alapvetően jól vezető, bár néha könnyelműnek tűnő Lascar két teljes perc kettős előnyt adott nekünk, amit, ha negy nehezen is, de Feil Arnold gólra váltott.
Az utolsó húsz perc leginkább arról lesz számunkra emlékezetes, hogy majd négy perc folyamatos kettős hátrányt sikerült kivédekeznünk. Az eredmény nem változott már, ami lehet egy kicsi csalódás számunkra, de összességében csak azért, mert egy alapvetően kiegyensúlyozott meccsen nem sikerült pontot szereznünk (idén először) a Sportclub ellen.
Barabás Miklós:
Sajnos az első harmadban kissé tompák voltunk, és ez el is döntötte a mérkőzést. Ma sokszor voltam kiállítva, ennek egy részét nem érzem jogosnak, a gólom azonban talán kiegyenlítette ezt. A meccset az döntötte el, hogy ellenfelünk jobban használta ki a helyzeteit.
Székely-Mádai László:
Örülök, hogy újra itt lehettem, és örülök, hogy Rick Leach ennyi lehetőséget adott. Éreztem, hogy játékhiányom van, de jó volt újra együtt a fiúkkal. Azt hiszem a teljesítményemet nem érheti kritika, én a Fradiért bármit megteszek!
Rick Leach:
Gratulálok ellenfelünknek, a jobb emberelőnyös játék a javukra billentette a mérleget. Örülök, hogy Székely-Mádai László jól mutatkozott be nálam, és büszke vagyok a többiekre is, jó meccset játszottunk. Ma kikaptunk, de tudom, vasárnap a három pont sem lesz elérhetetlen.
Ha eddig kételkedett volna valaki abban, hogy zajlanak dolgok és abban, hogy egy könnyed kis hancúr a MOL Liga, annak most 10 napon belül jön a csattanós válasz, legalábbis, ha zöld-fehér érzelmű. Csíki vendégjáték, majd az idény első Újpest elleni meccse, hab a tortán pedig ott lesz a jövő vasárnapi, záróvizsgával is felérő, DAB elleni, idegenbeli csata.
A csapat már Székelyudvarhelyen élvezi Nagy György és a Gondűző Hotel vendégszeretetét, ahová egy tegnapi reggeli edzés után indultak el. Ma reggel még egy száraz átmozgatás vár Rick Leach csapatára, aztán irány Csíkszereda és az idény harmadik Sportclub elleni meccse. Eddig panaszra nem lehet okunk, hatból öt pont a mérlegünk, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne bravúr az újabb pontszerzés.
Ez annál is inkább igaz, mert a Hargita lába alatt manapság kevés a mosoly a jégkorongot illetően. A Sportclub ugyanis csak hét pontot szerzett eddigi hét találkozóján, ami valljuk még, még akkor is kevés lenne, ha nem a Liga egyik favoritjáról van szó. Úgy pedig még inkább az, hoy tudjuk, hétvégi ellenfelünk sokkal jobb annál, mint amit a helyezése mutat.
Elsősorban a góllövéssel állnak hadilábon a székely legények, ami táplálhatja bizakodásunkat, hiszen Budai Krisztián is tevékeny részese volt ennek, a válogatott portás a két pesterzsébeti meccsen mindössze egyszer kapitulált. A csapat többi része is optimistán várhatja a találkozókat, mindössze a legutóbbi meccsen megsérült Nagy László és a munkahelyi elfoglaltság miatt távollévő Linus Schellin nem lesz ott a jégen ma este hatkor (helyi idő hétkor) és vasárnap háromkor (kettő óra) a Vákár Lajos Műjégpályán.
Tegnap délután a Fővárosi Állat-, és Növénykertbe volt hivatalos csapatunk. Itt a csapat nevelőszülővé lett, miután jelképesen örökbefogadta Olgát, a parlagi sast. A már most nagyra nőtt madár május elején született, azaz most öthónapos és most már nevelőszülei is vannak.
Nemcsak ez volt a jó hír tegnap. Nagy László, aki pénteken szenvedett sérülést egy kósza korong okán, felülvizsgálatra volt hivatalos. Az újbóli vizsgálatok megállapították, hogy nagyobb baj, mint az eddigiek, nincs, így a csatárként és hátvédként is bevethető játékosnak nem kell hosszú kihagyásra számítania.
Az erdélyi túrán ettől függetlenül nem léphet pályára, mintahogy kérdéses a játéka Bálint Györgynek és Székely-Mádai Lászlónak is. A többiek - egyelőre - készen állnak a hétvégi túrára.
Ferencváros - Csíkszeredai Sportclub 2-1 (0-1, 0-0, 1-0, 0-0, 1-0) - büntetőkkel
Pesterzsébet, 350 néző, vezette: ifj. Halassy
Gólszerzőink: Jánosi Csaba, Bobby Davis
Nehéz meccsre készültünk és nem kellett csalatkoznunk. A Csíkszereda ezúttal nagyon odatett magát elejétőé fogva, a mieink pedig sokáig csak keresték a formájukat. A fiúk most nem játszottak jól, de küzdőszellemüknek és Budai Krisztiánnak köszöthetően végül sikerül győztesen letudniuk a mérkőzést, megmutatva, hogy hihetetlen tartás lakozik bennük.
Tudtuk, hogy ez a meccs más lesz, mint a legutóbbi. Ezt már rögtön az elején leszögezhettük, hiszen ellenfelünk hatalmas elánnal vetette magát a küzdelembe, és több nagy helyzetet is kidolgozott. Egy emberelőny hozta fel a mieinket, de az ígéretes lehetőség csak lehetőség maradt. A Sportclub ezután is többször okozott zavart a kapunk előtt, ami egyrészt annak volt köszönhető, hogy nem voltunk elég határozottak a kapu előtt, másrészt pedig annak, hogy egyáltalán odaengedtük őket.
A harmad közepén szerzett góljukat végül mégsem ennek köszönhették, hanem egy tökéletesen végigvitt kontratámadásnak. Addig ez a fegyver a mi reményünknek látszott, de csalódnunk kellett. Hajtottak keményen a mieink, de a 15.percben újabb veszteséget szenvedtek, Nagy László nézett bele egy felpattanó korongba, ami első ránézésre egy elég csúnya szájsérülést okozott. A harmad vége előtt nem sokkal közel álltunk az egyenlítéshez, de hiába pattant rosszul a korong Kozuchról, a kapus hárítani tudott.
Sajnos a szünetre is maradt esemény. Nagy Lacit mentő vitte el, felszakadt a szája, és a fogaiban is keletkezett némi kár. Aztán a második harmadban sem leltünk sok örömet. Egyedül a már az első harmadban is remeklő Budai Krisztián nyújtott átlagon felülit, Krinó többször is már gólnak látszó lövést hárított, a 14. percben például egy szólót fogott meg egészen hihetetlen bravúrral. Nem sokkal később pedig a kapuvas segítette ki egy emberhátrányban, de ha valaki, hát ő rászolgált a szerencsére.
Elsősorban a támadójátékunkkal volt gond, emberelőnyben felállni is alig tudtunk, sok volt a rossz passz, a meg nem értés. Ennek ellenére meg voltak a lehetőségek az egyenlítésre, többször is csak nüanszok választottak el minket a góltól (vagy egy jogos bírői ítélet, amikor a harmadik percben magas bot miatt érvénytelenítették a találatunkat). Összességében, ha pontozni kéne, akkor a Sportclub vitte el ezt a harmadot, más kérdés, hogy ez az eredményben nem hozott változást.
Húsz perc maradt arra, hogy fordítsunk, és ezt a húsz percet majdnem teljesen ki is használtuk a góllövésre. A 60. percben született találat előtt azonban még történt egy s más. Kiállítás például nem nagyon volt (összesen egy-egy kisbüntetést hozott a harmad), de ahogy telt az idő, úgy változott meg a játék képe. Az elején (s ezt mi már többször megtapasztaltuk az idei szezonban), a Sportclub mindent megpróbált az újabb, megnyugtató gólért.
A helyzeteik meg is voltak, de Budai Krisztián továbbra is fantasztikusan védett. Ahogy múlt az idő, úgy került egyre inkább fölénybe csapatunk, de hiába sikerült ráerőltetni az karatunkat a kék-fehérekre, majd a lefújásig nem volt fogantja. Az utolsó percben aztán sikerült egy támadó harmadbeli bulit kiharcolni. A kapusunk le is korcsolyázott, így 6 az 5 ellen próbálhattunk meg egyenlíteni. A lövés a kékvonal téjákáról érkezett, Jánosi Csaba pedig elérte a kipattanót, így 59.35-nél sikerült az egyenlítés.
A hosszabításban is mi domináltunk, de nem sikerült eldönteni a mérkőzés sorsát, annak ellenére sem, hogy az utolsó másodperceket, Ordzovensky végleges fegyelmije miatt előnyben támadhattuk végig. A büntetőknél az első két pár betalált (tőlünk Bobby Davis és Jánosi), döntést pedig a negyedik sorozat hozta, Budai két szép védése után Bobby Davis másodszor mattolta Kozuch kapust.
Rick Leach:
Két harmad után után több góllal vezethetett volna ellenfelünk. Ma nem voltunk jók, de Budai Krisztián kisegített minket. Volt még egy-két jó egyéni teljesítmény, de összességében a csapat küzdeniakarásának köszönhető a két pont, amihez némi szerencse is kellett.
Budai Krisztián:
Egy kicsit tompának éreztem ma a csapatot. A Sportclubon érezhető volt, hogy vissza akarnak vágni a múltkori fiaskóért és bizony néha Fortunára is szükségünk volt, hogy ne ússzon el a pontszerzés reménye. A büntetőknél az első négy próbálkozás bent volt, de amikor a negyedik körben láttam, hogy Bobby jön, tudtam, hogy meg lesz a két pont.
Jánosi Csaba:
Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy ilyen rosszul még nem nagyon játszottunk a szezonban, talán csak a Miskolc elleni hazai meccsen. Rengeteg hibát vétettünk, sok volt a rossz passz, persze ebben nagy szerepe volt ellenfelünknek is, akik az elejétől fogva nagy iramot diktáltak Ebbe az iramba viszont kissé belefáradtak a végére, ennek is köszönhetően pedig sikerült az egyenlítés, bár ahogy láttam, a korong éppen hogy csak átjutott a gólvonalon. Szóval a játék ma rossz volt, de a küzdeni akarásunk és kapusunk bravúrjai két pontot eredményeztek.
Hanem is nőnap, de minimum lánynap volt ma Pesterzsébeten, ahol kölyök bajnoki mérkőzést rendeztek az Erzsébeti Farkasok és a Fradi Hockey Academia csapatai között. A bajnokság alsóházában zajlott ez a mérkőzés, annak is egyik csoportjában. Hosszú vajúdás után született meg a korosztály küzdelmeinek lebonyolítási szisztémája, de mostantól már csak a játékra kell koncentrálnia a gyerekeknek.
A mieink pedig koncentráltak is, és helyenként szép játékkal 9-3 (4-1, 2-1, 3-1)-ra győztek. Eredményességben a lányok megverték a fiúkat, hiszen Horváth Tifani duplája mellett Tóth Enikő, Szedlák Alexandra és Dabasi Réka is betalált, ami a gólok több, mint a felét teszi ki. Persze azért a fiúk is megmutatták, hogy tudnak jégkorongozni, tőlük Kaszab Patrik, Dabasi Balázs, Bolla Bence és Páricsi Richárd talált be az erszébeti kapuba.
A csoportunkban egyébként még a MAC Népstadion B (ők lesznek a következő ellenfelek), a Debreceni HK és a Miskolci Sportiskola csapatai szerepelnek még, a kiírás alapján minden csapat négyszer találkozik egymással. S ha már a lányok. A kurta alapszakaszban az FTC Sasok szerepel majd, de a hétvégi Miskolc elleni meccs egy héttel eltolódott. Adósak vagyunk viszont a múlt vasárnapi edzőmeccs eredményével, az UTE-Marilyn második csapata ellen 3-3-as döntetlen lett a vége, a mieink 0-2-ről egyenlítettek.
Nos mielőtt valaki azt hinné, hogy eltévedt: a cím csapatunk következő három mérkőzésének ellenfeleit takarja. Azaz ellenfelét, az idei MOL Liga egyik bája, hogy ilyen is előfordulhat, október 11-én kora este már túlleszünk a Csíkszeredával elrendelt négy mérkőzésen, viszont az Újpesttel például még csak egy városban sem játszottunk eddig, nemhogy egymás ellen.
Ezutóbbira egyébként már nem kell sokat várni, sőt még annyit sem, mint amennyit tegnap gondoltunk. A két csapat ugyan is megállapodott abban, hogy egy nappal korábban csap majd össze, azaz október 15-én kezdődik majd az idény első Fradi-Újpestje, Pesterzsébeten, 19 órától.
Addig azonban még három mérkőzés vár a mieinkre. Mindháromszor a Sporclub lesz az ellenfél és a cél nem lehet más, mint folytatni a pontot, pontokat érő játékot. Ez minden bizonnyal nehéz lesz, mert bár legutóbb sikerült 3-0-ra legyőzni a kék-fehéreket, holnapi vendégeink célja nyilván nem változott, tehát céljuk az élmezőny.
Erre a múlt hét végén két román bajnokival készültek, az idén igencsak meggyengült Prgímet fogadták és előbb 12-1-re, majd 10-1-re győztek. Ami a mieinket illeti, Rick Leach már csak Bálint Györgyre nem számíthat, a többiek ott lehetnek a jégen, Beau McLaughlin is letöltötte egymeccses eltiltását. A kereten tehát nem fog múlni, hogy megismételjék a szeptember 22-i bravúrt.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 12
Tegnapi: 34
Heti: 82
Havi: 274
Össz.: 75 690
Látogatottság növelés
San Jose Sharks and Ferencvárosi Torna Club - © 2008 - 2024 - sanjosesharks-ftc.hupont.hu